Hírek

Az új ügyvezető szerint hullanak a csontvázak a szekrényből, a régi szerint normális gazdálkodás folyt. „A korábbi ügyvezető több, mint egymilliárd forintos hiánnyal adta át részemre a gazdasági társaságot.” Ez áll – többek között – Szombati-Serfőző Eszter, a Győr Projekt Kft. nemrég kinevezett ügyvezető igazgatójának közleményében. A közlemény részletesen felsorolja a tényeket, a 253 millió forintos veszteséget, a 394 millió forintos adósságállományt, és a 623 millió forintos negatívumot mutató folyószámla egyenleget. Mivel a csütörtöki közgyűlésen már meg is szavaztak 300 millió forint pluszforrást a Győr Projekt Kft. részére, így a cég által üzemeltetett városi intézmények továbbra is zökkenőmentesen működnek és a tervezett programok is megvalósulhatnak. Ugyanakkor az is nagy eséllyel jósolható, hogy a politikai hullámok ezzel még nem ültek el teljesen.

A derecskei székhelyű "AGRO SZIKA" Kft. alakított ki új telephelyet az önkormányzat kis- és középvállalkozásokat segítő ipari parkjában. A mélyépítéssel és szállítmányozással foglalkozó cég több mint 200 millió forint támogatásból valósította meg a fejlesztést. Az "AGRO SZIKA" Kft. új telephelyén napelemekkel szerelték fel a korszerű épületet a fenntarthatóság jegyében. A fejlesztés a földmunkával, szállítmányozással és agrotechnikai rekultivációval is foglalkozó vállalat gazdasági növekedését szolgálja, valamint létszámbővítésre is lehetőséget biztosít. - Most egy új fejezet kezdődhet az új telephely segítségével, amely már nemcsak fejlődésünk új szimbóluma, hanem álmaink megvalósítása is – fogalmazott Hajdú-Kalmár Krisztina, az "AGRO SZIKA" Kft. ügyvezetője. Barcsa Lajos alpolgármester elmondta, hogy ez a cég egyike annak a tizenhatnak, amely telephelyet alakít ki az önkormányzat 14 hektáros KKV Parkjában. Ez is része a város kis- és középvállalkozásokat segítő programjának, hiszen Debrecen gazdaságában fontos szerepet tölt be a szektor. – Akkor, amikor a kis- és középvállalkozókért dolgozunk, akkor azt mondhatjuk, hogy a debreceni foglalkoztatottak közel feléért is dolgozunk, hogy minél jobb körülmények között végezhessék mindennapi teendőiket – emelte ki a városvezető. Az "AGRO SZIKA" Kft 209 millió forint hazai és uniós támogatásból alakította ki a most átadott debreceni telephelyét.

Az előkészítő feltárásokat és a mintavételezéseket megkezdték. A homlokzati felújítást hat ütemben végzik el, több mint két év alatt. Szeptember végén írtuk arról, hogy a hét ajánlattévő közül a budapesti székhelyű Építő- és épületkarbantartó Zrt. nyerte azt a feltételes közbeszerzési eljárást, amit a Debreceni Egyetem az Egyetem téri főépület homlokzati felújítására írt ki. A nyertes cég bruttó 678 millió forintért vállalná a munkát. Azóta az egyetemnek sikerült is biztosítania a forrást a fejlesztésre, így megkötötték a céggel a szerződést. A Debreceni Egyetem főépülete 2032-ben ünnepli 100. évfordulóját. A Kolb Flóris által tervezett impozáns épület 1987 óta áll műemlék védelem alatt, s a homlokzati felújítással visszakapja az egyetem központi épületéhez méltó külsőt. Az egyetem Dehir.hu érdeklődésére közölte, az egyetem jelképének számító létesítmény főfrontja 108 méter, mélysége 88 méter, területe 6200 négyzetméter. A műszaki és esztétikai felújítás során megtisztítják az épület vakolt, illetve kő homlokzati felületeit. A hiányzó elemeket újragyártják és pótolják, ahogy a sérült és hiányos párkányzati részeket is. Az esővizet a falba rejtett fekvő, illetve függőeresz- és vápacsatornákon keresztül vezetik le az épületről. A korszerűsítés során az elvezető rendszert átmossák és kijavítják a hibáit. A főépület homlokzata mellett a környezete is megújul, az eredeti tervekben szereplő és sok helyen még most is meglévő mosott kavicsos felületű járdákat alakítanak ki, de kijavítják és pótolják a déli homlokzat előtti andezit kőkockákból kirakott díszjárda hibáit, hiányosságait is. A főépület felújítása hat ütemben zajlik majd. A korszerűsítési munkák várhatóan 28 hónapig tartanak. Az egyetem tájékoztatása szerint a kivitelező a munkaterületet átvette, a kivitelezési munkákhoz szükséges feltárások, mintavételezések és laboratóriumi vizsgálatok megkezdődtek.

Olyan egyedülálló szolgáltatást vezet be a CBRE a magyarországi piacon, amelynek középpontjában a kínai befektetők ingatlanvásárlásainak ösztönzése és a partnerek helyi támogatása áll. A referens nemcsak megoldást kínál a magyar kereskedelmi ingatlanszektor hiányosságaira, hanem hatékonyan kezeli a hazánkban befektetni szándékozók előtt álló olyan kihívásokat is, mint például az átláthatóság, vagy éppen a bizalom erősítése. A CBRE kínai ügyfélreferensi szolgáltatásának elindítása egyben válasz a magyarországi befektetési trendek változására is. A korábban jellemzően német és amerikai szereplők által dominált hazai piac a COVID utáni időszakban gyökeresen megváltozott, ami szükségessé tette a déli és keleti szektorok, különösen Kína felé történő nyitást. A CBRE kínai partnerekkel foglalkozó szolgáltatása továbbá egy olyan sokoldalú üzletfejlesztési szerepet is betölt, amely a szervezet valamennyi részlegét átfogja. A képviselet az Ázsiából érkező befektetők legelső kapcsolattartó pontjaként arra törekszik, hogy a vállalat magyarországi szolgáltatásait saját globális hálózatába integrálja.

Újabb pert nyertek az aligai civilek, harmadszor is megsemmisítette a bíróság a nyáron felavatott NER-közeli kikötő engedélyét. Ismét pert nyert az Aligai Fürdőegyesület (AFE) a hajdani balatonvilágosi Club Aligában zajló gigaberuházás ügyében. A Pécsi Törvényszék harmadszor is megsemmisítette a kikötőre kiadott engedélyt, és új eljárása kötelezte a fővárosi kormányhivatalt. – Megmaradt az esély, hogy ne rabolják ki teljesen a települést kiemelt kormányrendelettel, ne zárják le a partunkat magánlakóparkokkal, s visszaszerezzük a közfunkciókat a Club Aligában – kommentálta a Népszavának a bírósági verdiktet Bukovszki András, az AFE elnöke. – A kikötő kapcsán például szeretnénk elérni, hogy a beruházó építse vissza az elbontott közcélú nagyhajó-kikötőt, mely a turisztikai fejlődés egyik alapja. Mint arról sokszor írtunk, az egykori kormányüdülő területén a NER-közeli Pro-Mot Kft. kezdett óriási munkába. A kormány kiemelt beruházássá tette a projektet, amely során lakópark, szálloda épülne. A helyiek egy része a kezdetektől támadja a beruházást attól tartva, hogy kiszorulnak a Balaton partjáról, mint az előző rendszerben. A beruházó később egy kikötő építésébe is belekezdett, a Pro-Mot Kft. tavaly májusában adta be először használatbavételi engedélykérelmét az aligai kikötőre. A kormányhivatal kiadta az engedélyt, majd, amikor a civilek megtámadták a döntést, a hivatal visszavonta a határozatot, és egy újabb eljárásban megint kiadta. Ezt ismét megtámadta az AFE, s a Pécsi Törvényszék – ahogyan erről korábban a Népszava beszámolt – visszamenőleges hatállyal megsemmisítette, s új eljárásra kötelezte a kormányhivatalt. – Az idén márciusban a hivatal harmadszor is megadta az engedélyt, melyet az AFE újfent megtámadott – magyarázta Bukovszki András. Többek között arra hivatkoztak, hogy a kormányhivatal a kiemelt beruházás státusszal indokolta az engedély megadását, miközben a kikötőépítés nem része az eredeti projektnek. Az engedély szállodára, komplex ingatlanfejlesztésre vonatkozik. Ráadásul a kikötőt egy részét egy olyan ingatlanon építik, amelyre nem érvényes a kiemeltséget biztosító kormányrendelet. Jellemző, hogy a harmadik perhez a beruházó cég mellett a balatonvilágosi önkormányzat – Balatonaliga a település része –, pontosabban a polgármester a testület tudta nélkül is csatlakozott alperesi érdekeltként, vagyis a civilek ellenében, kérve a kereset elutasítását és az eljárás megszüntetését. A kormányhivatal utóbb módosította az engedélyt, ám a bíróság, egyetértve a civilek indítványával mindezt törvénytelennek minősítette, s visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az engedélyt. Így újabb, immáron negyedik eljárásra kötelezve a fővárosi grémiumot. A civilek a kikötő vízjogi üzemeltetési engedélyét is megtámadták. A bíróság júniusban megsemmisítette a határozatot, s új eljárásra kötelezte az illetékes, Fejér megyei katasztrófavédelmi igazgatóságot, amely azonban július végén ismét kiadta az engedélyt. – Ismét megtámadtuk a határozatot – jegyezte meg az AFE elnöke. Hozzátette, eddig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számított másodfoknak, ám változtattak az illetékességen, most a kormányhivatalhoz kell fordulni. A per alatt álló kikötőt amúgy nem sokkal a választások előtt – amint erről a Népszava beszámolt – május végén zártkörű ünnepségen avatta fel a polgármester és a Club Aliga-tulajdonos Pro Mot. Lapunkban évek óta folyamatosan nyomon követjük, az AFE hogyan próbálja megakadályozni a Club Aliga teljes átépítését és kiárusítását: a civilek szerint ugyanis a helyiek ismét elveszítik majd a rendszerváltásig lezárt, azóta viszont szabadon használt tópartjukat. A beruházó Pro Mot ugyan erős kormányzati hátszéllel rendre minden engedélyt gyorsan megkapott az illetékes kormányhivataloktól és hatóságoktól, a civilek viszont sikerrel támadták meg a különböző engedélyeket a bíróságon. Ezek után a kormány tavaly szeptemberben módosította a kiemelt kormányrendeletet, mely közcélú szállodaépítés helyett már komplex ingatlanfejlesztésre, azaz mindenféle ingatlanra vonatkozik, vagyis szinte ellehetetlenítette a beruházást ellenzőket, hogy jogi úton küzdjenek partjukért. A kiemelt beruházásokkal kapcsolatos kormányrendelettel szemben – mely többek között lehetővé teszi a Fertő-tavi vagy balatoni gigaberuházásokat – a nyáron az LMP népszavazást kezdeményezett, ám november elejére kiderült, az előírt négy hónap alatt nem sikerült összegyűjteni a referendum kiírásához szükséges 200 ezer aláírást. Az Alkotmánybíróság pedig a júliusban elutasította az AFE és ellenzéki országgyűlési képviselők panaszát, kijelentve, szerinte nem sérti az alaptörvényt a Club Aligába tervezett Aligaliget luxuslakópark-építkezés. A polgármester írásban kérte az grémiumtól a panaszok elutasítását, mivel szerinte egy szűk érdekcsoport, akik jelentős része nem is helyi lakos próbálja akadályozni a település fejlődését.

A Deseda kempinget a Variabau Kft. újítja fel 1,5 milliárd forintért. Ennek ellenére úgy tűnik, mégsem ért véget a jobb sorsra érdemes helyszín hányattatott sorsa. Évek óta zűrök jellemzik a Desedai Kempinget. Egy ideig a Balatontourist Camping Kft. a kaposvári önkormányzattól bérelte a retró helyszínt, majd a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotel felvásárolta azt. Előfordult, hogy Kaposvár Önkormányzata 2021-ben kétszer fizetett a kemping terveiért, és többször voltak eredménytelen közbeszerzések is, ám az utolsó pályázat sikeres lett, amikor is a Variabau Kft. nyert és megbízást kapott a kemping átalakítására. Nemrégiben azonban többféle indok miatt módosították a szerződést. Ennek két oka volt. Májusban lakossági bejelentés érkezett az önkormányzathoz, hogy a kemping rekonstrukciója miatt teljesen jó állapotú fákat vágtak ki, emiatt a recepció épületét át kellett tervezni. A másik, hogy időközben változtak a 4 csillagos minősítésű kemping kialakításának követelményei, ezért új teljesítési határidőket szabtak meg 2025. június 30-ig. Azaz már egy év sincs hátra az átadásig. Az egri Variabau Kft. jól ismert szereplő a közbeszerzési pályázatokon. Ám a Deseda kemping rekonstrukciójára kiírt közbeszerzés pikantériája, hogy a pályázaton elindult kilenc cég között volt az Euro Campus Kft. is. Bár a közbeszerzést nem ők nyerték, információink szerint érdekes módon a Variabau beruházásának teljeskörű ügyintézést az Euro Campus végzi.

A két és fél éve kigyulladt Tamási Gyógyfürdő korszerűsítésére idén tavasszal már megtalálták az egyik kivitelezőt, most pedig a többi részleg felújítására szerződtek le két újabb céggel. 2021 novemberében gyulladt ki a tamási termálfürdő tetőszerkezete. Azóta kiemelt projektként kezelik a városban, hogy a gyógyfürdő ne csak a leégett részeken, hanem a korábban is felújításra szoruló területeken is megújuljon. Idén áprilisban ki is hirdették, hogy a tűz miatt felújításra kiírt közbeszerzést a gödöllői Denco Kft. nyerte el csaknem 1 milliárd forint körüli értékben, egész pontosan 867,918 millió forintért. A cég neve ismerősen csenghet, hiszen csak tavaly több, mint 20 közbeszerzést nyert el a cég, többek között az Egri Főegyházmegyéét, aminek köszönhetően nettó 2,2 milliárd forint közpénzből építheti fel a körömi Szent II. János Pál Katolikus Általános Iskola új épületét és tornatermét. Most pedig a Tamási Gyógyfürdő korszerűsítésre kiírt közbeszerzésre találták meg a nyertes két céget, a Kliton Kft.-t és a Laterex Építő Zrt.-t. A beruházás összege közel 4 milliárd, egész pontosan nettó 3 945 198 851 forint. Így kormánytámogatással közel 5 milliárdért újul meg a fürdő. A napokban, október 29-én aláírt szerződés értelmében az építési engedélyezési tervektől kezdve a kivitelezésig minden a két cég feladata. Többek között rájuk vár a strandépületek átalakítása, az étterem kibővítése, egy új 33 méteres medence építése, a meglévő medence 25 méteresre való átalakítása valamint új termálmedence építése, – amihez vadonatúj termálkutat is fúrnak (300-500l/perc várható vízhozammal), – a fedett fürdőépület melletti kültéri medence megújítása, a meglévő strand- és gyermekmedence felújítása, új csobbanómedencék építése az új csúszdaparkhoz, parkolóhelyek és térvilágítás kiépítése, pihenőpadok elhelyezése, a teljes strand területének komplex akadálymentesítése – hogy csak már munkálatot említsünk. A pályázat szerint „cél a kornak megfelelő, modern technológiákon alapuló, élhető, fenntartható létesítmény létrehozása”.

A szennyezésmentesítéssel és a rekultivációval megkezdődött az egykori pécsi Zrínyi Miklós (közismert nevén Áper) laktanya hasznosítása. A munkát egy tapasztalt helyi építőipari vállalkozás végzi. A tervek szerint iparvállalatok települnek rövidesen a régóta elhanyagolt, de remek adottságokkal rendelkező ingatlanba. Csaknem két évtizede áll üresen a hatos főút mellett a hivatalosan Zrínyi Miklós nevét viselő, a pécsiek által többnyire csak Áperként ismert egykori tüzérlaktanya. Az épületegyüttest magánszemélyek vásárolták meg az önkormányzattól és az új tulajdonosok bele is kezdtek a terület rendezésébe. A cél egyértelműen a gazdasági célú hasznosítás. Pécs ugyanis szűkölködik ipari vagy kereskedelmi célú ingatlanokban, ezért a Zrínyi-laktanya okkal pályázik a beruházók figyelmére. A közel 70 hektáros terület több mint fele, 40 hektár gyakorlatilag zöldmező, az egykori katonai épületekből már csak négy áll. A helyszín kiváló adottságokkal rendelkezik az elsőrangú közlekedési kapcsolat és a kiépített infrastruktúra okán. Mind az elektromos áram, mind a gáz, mind a víz-szennyvíz megfelelő kapacitással rendelkezésre áll - márpedig a Dél-Dunántúlon napjainkban már kifejezetten ritka az ilyen jól ellátott ipari ingatlan - mutatta be a volt laktanya értékeit Magyari Csaba projektvezető, a rekultivációt végző MB-Bau cégcsoport vezetője. A Zrínyi-laktanya robbanóanyag-mentesítése már korábban megtörtént. A cég munkatársai az elmúlt hónapokban szétválogatták és elszállították a nagy mennyiségben, illegálisan lerakott kommunális hulladékot. Szakember bevonásával feltérképezték a területen növő, vadon hajtott növényeket és az értékes példányokat áttelepítik többek között játszótérre és egy autókereskedésbe is jutott a kiásott fákból és cserjékből. Elkötelezettek vagyunk a környezetkímélő megoldások iránt és a védendő természeti értékeket megóvjuk. Várhatóan több száz növényt fogunk elköltöztetni és ezáltal megmenteni - mondta Magyar Csaba. A gazdasági hasznosítás érdekében már folynak a tárgyalások az érdeklődőkkel. Mivel már 1-2 hektáros parcellák is rendelkezésre állnak, ezért a terület kisebb vállalkozások számára is lehetőségeket kínál. A tulajdonosok számításai szerint az első cégek 2025-ben már megkezdhetik a beruházásaikat az ingatlanon.

Csak Mészáros Lőrinc érdekeltsége jelentkezett, így csak ők adtak ajánlatot és ők is nyertek. Az alvállalkozó egy másik Mészáros-cég. A MÁV Zrt. közbeszerzési eljárást indított a vonalhálózatán működő Scheidt & Bachmann gyártmányú sorompóberendezések karbantartására. Az öt fő területi igazgatóságra (Budapest, Pécs, Szombathely, Szeged és Debrecen) kiterjedő hálózaton jelenleg 91 sorompóberendezés üzemel, amelyek közül 25 garanciaideje már lejárt, és további 66 berendezés is igényelheti a garanciális köreiken kívül eső javításokat. A MÁV Zrt. ezek karbantartását egy nettó 281,4 millió forintos keretszerződésben (ennek 70 százalékára vállalnak biztos lehívást) intézné azzal az indoklással, hogy a berendezések karbantartását és esetleges javításait egy egységes, hálózati szintű szerződés keretében biztosítsák. A munkáért nem volt nagy verseny: a hirdetménnyel induló tárgyalásos eljárásra csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségében lévő V-Hi´d Network Kft. jelentkezett, így ajánlatot is csak ők adtak be és ők győzedelmeskedtek. Alvállalkozónak, illetve erőforrásnyújtó szervezetnek Mészáros Lőrinc régebbi vasútipari cégét, az R-Kord Kft.-t vonták be – derült ki az Egységes Közbeszerzési Rendszerbe feltöltött összegzésből.

A kerékpárút Zalaegerszeget köti majd össze Teskánddal, a fő vonal mellett pár száz méter további szakasszal egészül ki. Egymilliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatásból épül kerékpárút Zalaegerszeg és Teskánd között, közölte Zala Vármegye Önkormányzata. A beruházást a TOP Plusz program keretében, az Élhető települések elnevezésű felhívásból finanszírozzák. A tervezett kerékpárút négy szakaszból áll. A Teskánd és Zalaegerszeg közötti fő nyomvonal közel 3,5 kilométer hosszú, amelyhez kapcsolódik egy 183 méteres ág Teskánd északnyugati részén, 326 méteres szakasz Andráshida irányába, valamint egy 149 méteres útvonal Ebergény felé. A kivitelezést a Sprint Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. végzi, a befejezés 2025 júniusára várható. A leendő kerékpárút nemcsak a Teskánd és Zalaegerszeg közötti kapcsolatot biztosítja, de csatlakozik a Zalalövőt Teskánddal összekötő Zala-völgyi kerékpárúthoz is. A projekt konzorciumi együttműködésben valósul meg, melynek vezetője Zala Vármegye Önkormányzata, tagja pedig Zalaegerszeg és Teskánd önkormányzata.Az egymilliárdos ár nem kirívó a bicikliút-építéseknél, de lehet ezt jól és kevésbé jól is csinálni. A szintén ennyi uniós forrásból épült, Sirokot, Tarnaszentmáriát és Verpelétet összekötő kerékpárút utóbbi két település közötti szakasza például öt hónappal az átadása után beomlott. Ez az út kilométerre számolva olcsóbb volt a majdani zalainál, mert 3,5 kilométer plusz pár száz méter helyett 12,74 kilométer hosszú. Nem egyedi jelenség mostanában a gyors kerékpárút-beomlás az országban. A 700 millió forintos uniós forrás felhasználásával készült Bodrogkeresztúr és Tokaj közötti kerékpárút is csak egy évet bírt, ez idén februárban adta meg magát. Ennek felújítása drágább lesz, mint maga az építése, 1,1 milliárdba fog kerülni, mert nemcsak a kerékpárutat, hanem a párhuzamosan futó közutat is vissza kell építeni, valamint új támfal, villamos tápkábel és vízvezeték is épül, és 400 méter hosszan a vízelvezetést is meg kell oldani. Erre viszont már nincs uniós forrás, így az állam kénytelen fizetni.