Hírek

1,87 milliárd forint nyereséggel zárta a Dolomit Kft. 2023-at – derül ki a vállalat most beadott éves beszámolójából. A tulajdonosok néhány százezer forintot kivéve ezt az egész profitot ki is vették osztalékként – így az 51 százalékos többségi tulajdonosnak, Orbán Győzőnek nagyjából 960 millió forint jutott. Az látszik, hogy nem 2023 volt a magyar építőipar csúcséve: a Dolomit bevétele egymilliárd forinttal, 4,8 milliárdra csökkent.

A Fenntarthatósági témahét alkalmából „Kukába az élelmiszerpazarlással” címmel indít plakáttervező pályázatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja. Az április 25-től június 21-ig tartó pályázat során olyan műveket várnak, amelyek figyelemfelkeltő módon szemléltetik az élelmiszerpazarlás problémakörét, hangsúlyozva a fogyasztók egyéni felelősségét – hirdette meg csütörtökön a hivatal. A legérdekesebb alkotások készítőit értékes nyereményekkel díjazzák, és műveik a tervek szerint országszerte megjelennek majd oktatási intézményekben a következő tanévtől. A közlemény arra is felhívja a figyelmet, hogy a teljes globális üvegházhatású gáz kibocsátás körülbelül 8 százaléka az élelmiszerhulladékokból ered. Ebből adódóan az élelmiszerpazarlás az egyik legégetőbb, megoldásra váró fenntarthatósági probléma, amely többek közt környezeti és gazdasági károkat okoz. A Nébih legfrissebb kutatási eredményei szerint Magyarországon fejenként átlagosan 60 kilogramm élelmiszerhulladékot termelnek a háztartásokban egy év leforgása alatt, amelynek 40 százaléka körültekintőbb hozzáállással elkerülhető lehetne. A „Kukába az élelmiszerpazarlással” című plakáttervező pályázattal a Maradék nélkül program célja, hogy még több fiatal figyelmét felhívja az élelmiszerpazarlásra, amely társadalmi és fenntarthatósági kihívás is egyben. A felhívásra olyan plakátterveket várnak, amelyek közérthetően, látványosan vagy akár humorosan mutatják be az élelmiszerpazarlás jelenségét, annak következményeit, valamint hangsúlyozzák a fogyasztók megelőzésben betöltött szerepét. A verseny több korosztály számára is nyitott: általános iskolások, középiskolások és idén először a vállalkozó szellemű felnőttek pályaműveit is várják a Nébih munkatársai. Az alkotások készítéséhez bármilyen technika alkalmazható, grafikai szoftver használata is megengedett, kivétel a mesterséges intelligencia segítségével előállított kép – ismertették. A pályaművek beküldési határideje: 2024. június 21. A szakmai zsűri díjazottjai értékes jutalomban részesülnek, de a közönség kedvenceit és a legaktívabb iskolát is díjazzák, amit több vállalkozás is tárgynyereményekkel támogat.

Már fel is vették a DG Kőbánya Projekt Kft. tevékenységi körei közé a nem veszélyes hulladék gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását, a cég nevét pedig Dolomit Inert Kft.-re változtatták. A vállalkozás engedélye azt teszi lehetővé, hogy 2024 és 2077 között évi 400 ezer tonna hulladékkal töltheti fel a gánti dolomitbánya gödrét. A HVG emlékeztet, környezetvédők korábban kifogásolták, hogy az engedély szerint csak szemrevételezéssel kell vizsgálni, nem tartalmaz-e veszélyes anyagokat a bányába hordott építési-bontási hulladék, annak ellenére, hogy a helyszín karsztvízbázis fölött fekszik. Évi 400 ezer tonna hulladék óriási mennyiség, évente ennyi háztartási szemetet szállítanak el Budapestről.

Hároméves küzdelem után sikerült ellehetetleníteniük a helyieknek, hogy megvalósuljon a tervezett kavicsbánya Pilismaróton. A képviselő-testület egyhangúlag úgy döntött, hogy felbontják a szerződéseket a beruházást végző céggel. A képviselő-testület azt is kijelentette, hogy a GM-PRO Kft.-vel kötött településrendezési szerződés megszűnt, és megbízzák a polgármestert, hogy haladéktalanul tájékoztassa erről a céget. Továbbá megszüntetik a Völgyzugoly Műhely Kft.-vel kötött, a bányaterületre vonatkozó tervezési szerződést is. Mint megírtuk, miután 2020 júliusában kiderült a bányanyitás terve, lemondott a település polgármestere, majd nem sokkal később az egész képviselő-testület is távozott. A lakók népszavazási kezdeményezést nyújtottak be, hogy megállítsák a szerintük környezetkárosító beruházást. Októberben új polgármestere lett Pilismarótnak, aki megígérte, hogy „személy szerint nem szeretne sóderbányát nyitni”, de most a Dunakanyar Kultúrtáj és Környezetvédelmi Egyesület aláírásgyűjtésbe kezdett, mert a polgármester egy magánposztban bejelentette, hogy bányavállalkozóval folytatnak tárgyalásokat. A helyiek három éven át tartó tiltakozása miatt végül az Energiaügyi Minisztérium 2023 elején megsemmisítette a faluban tervezett beruházás környezetvédelmi engedélyét, és új eljárás lefolytatására kötelezte a területi környezetvédelmi hatóságot. A népszavazást azonban ennek ellenére is megtartották. Bár a szavazás jogi értelemben érvénytelen lett, a voksolók többsége a bányanyitás ellen szavazott.

A Mol leányvállalata, a Tápió Szénhidrogén Koncessziós Kft. elindította egy vecsési kőolaj-kitermelő kút engedélyeztetését – írja a Hvg360. A cég dokumentumai szerint a kút 200–260 méterre van két tanyasi ingatlantól és 600 méterre Vecsés városától, de a légszennyezési körzetét legfeljebb 150 méteresre taksálják. A kút fél kilométeres körzetében felszíni vizek is vannak, két csatorna: a Gyáli 1. és a Vasadi. A Hvg360 azt írja, az olajkút hozamát napi 200 köbméterre becsülik, a későbbi bővítések után pedig már ennek háromszorosával számolnak. A Mol állítása szerint a kitermelt olajat napi egy-két tartályautóval szállítják majd a százhalombattai finomítóba. Ha a Mol megkapja az engedélyt, akkor a szükséges beruházást már az idén elvégzi, és a kút tíz éven át üzemelni fog. Vecsésen tavaly novemberben talált olajat a Mol, 2100 méter mélyen. A Mol tavaly júliusban kezdett kutatófúrásba a területen, ahol a szükséges tesztek elvégzése után bebizonyosodott, hogy eddig ismeretlen kőolajmezőt sikerült felfedezni. Az első kutat november 11-én állították termelésbe. A kút napi 600 hordó (mintegy száz köbméter) termeléssel indult, későbbi tervezett 700-1000 hordós termelése mintegy 10 százalékkal növeli a Mol Magyarország és 5 százalékkal Magyarország kőolaj-kitermelését. Vecsésnek is jól jön a kút, évi 15-20 millió forintnyi iparűzési adót hozhat.

2 milliárd 19 millió forint profittal zárta 2022-t a Dolomit Kft., a tulajdonosok pedig úgy döntöttek, hogy a teljes nyereséget kiveszik osztalékként. A vállalat 51,1 százalékos tulajdonosa Orbán Győző, a miniszterelnök apja, rajta kívül még tíz magánszemélynek van 4,88-4,88 százalékos tulajdoni része. A Dolomit Kft. 5-ről 5,8 milliárd forintra növelte az árbevételét, így még azt is kibírta, hogy az anyagköltsége 603 millióról majdnem megduplázódott, 1,1 milliárd forintra nőtt. A Gánt-Kő, Orbán Győző másik, a Dolomittal ellentétben 100 százalékban az ő tulajdonában álló cége viszont 17 milliós veszteséggel zárta az évet. A vállalat 194-ről ugyan 258 millió forintra növelte az árbevételét, és négymillió forinttal lefaragta a személyi kiadásait is, de az anyagjellegű ráfordításai 95-ről 178 milliósra nőttek. Emiatt Orbán úgy döntött, hogy nem vesz ki osztalékot a cégből idén.

A hazai földgázkitermelés szempontjából fontos szerződést kötött az SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Sarkad térségében szénhidrogén kitermelést végző cég. A szerződés révén új lendületet kaphat a békési gázmező kitermelése, ezzel erősítve Magyarország energiaszuverenitását és az ellátásbiztonságát. Az Ukrajnában dúló háború számos energiaimportőr ország, így hazánk számára is előtérbe helyezte a földgázellátás biztonságának fontosságát. Annak érdekében, hogy a hazai ellátásbiztonság tovább nőjön, indokolt a szénhidrogénmezők termelésére vonatkozó pénzügyi és szakmai környezet kiszámíthatóságát javítani. Biró Marcell, az SZTFH elnöke és Tóth Szabolcs, a HHE Sarkad Kft. ügyvezetője aláírta a Sarkad I. bányatelken elhelyezkedő, szénhidrogénmező tekintetében fizetendő bányajáradék és közterhek mértékével kapcsolatos szerződést. A megállapodás elősegíti, hogy a következő fűtési szezonra már jelentősebb mennyiséggel járuljon hozzá a békési kitermelés a hazai gázfogyasztás fedezéséhez. A felek a szerződésben rögzítették a bányajáradék mértékét és a kitermelési mennyiséget, mely kölcsönösen biztosítja az állam és a vállalkozó számára a kiszámítható járadékfizetési feltételeket, valamint a kitermelni kívánt földgáz mennyiségét is.

A kialakult energiakrízis okozta nehézségek áthidalása érdekében indította el a kormány a barnakőszén-programot, így lehetőséget adva a lakosságnak a hazai barnakőszén elérhető áron történő megvásárlásához. A lakossági megrendelések teljesítésére az állami tulajdonban lévő Ormosszén Zrt. felkészült és a lakosság részére webáruházat hozott létre, amely elérhető az interneten, ahol a lakossági megrendeléseket regisztrációt követően lehet intézni. A kormány intézkedéseivel összhangban az önkormányzat segítséget nyújt a megrendelések lebonyolításához azon lakosok részére, akik nem rendelkeznek internet eléréssel és ehhez rokon vagy ismerős segítségét sem tudják igénybe venni.

Az OTP Bankon keresztül bonyolított bankkártyás fizetések új rendszeren keresztül futnak. A gyorsabb folyamatok mellett így még a költségeken is spórol a pénzintézet. Új kártyaelfogadási rendszerre állt át az OTP Bank. Az újgenerációs technológiát a Tietoevry biztosította a pénzintézetnek – közölte a skandináv gyökerű technológiai vállalat a Forbes.hu-val. Az OTP-nek több gondja is akadt a korábbi rendszerük működésével, ez indokolta a váltást. A pályázati eljárás során végül a Tietoevry megoldását választották ki, amit tavaly szeptemberben már üzembe is helyeztek. A sikeres bevezetés gyorsabb piacra jutási időt biztosít az új kártyaelfogadói és kereskedőmenedzsment termékek számára, valamint a bankon belül egységes platformot nyújt a kártyaszolgáltatásokhoz, ami az OTP gyorsan növekvő tranzakciós volumenét is támogatja a kártyaüzletágban.

A Magyar Narancs információi szerint az Orbán Viktor által kiemelten közérdekű beruházásnak nyilvánított, a békési földgázmező kitermelését célzó Corvinus-projekt közigazgatási előkészítése gyors tempóban zajlik. Ezt bizonyítja, hogy már karácsony után egy nappal kipostázták azt a határozatot, amely a Sarkad és Méhkerék, valamint több más település határába tervezett, nyékpusztai szénhidrogénkutak építésének, termelésbe állításának és a hatvan napos próbaüzemének az engedélyét tartalmazza. A határozatot a Bányafelügyelet (vagyis a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) kézbesítette a beruházó Magyar Horizont Energia Kft., valamint a Mol Zrt., a Békés Megyei Kormányhivatal, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és a sarkadi önkormányzat mellett az érintett földtulajdonosok részére. A lap azt írja, hogy a most kiadott építési engedély négy évig érvényes, és nem mentesíti az építtetőt a további engedélyek és hozzájárulások megszerzésének kötelezettsége alól. A használatba vételi engedélyt a Bányafelügyelőségtől kell majd kérelmezni. A próbaüzem engedélye két hónapra szól, melynek feltételei, hogy a próbaüzemet a megkezdése előtt 8 nappal a Bányafelügyelőséghez be kell jelenteni, ezzel együtt egy próbaüzemi tervet is meg kell küldeni a hatóságnak, és a próbaüzemet csak a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének írásba foglalt engedélyével lehet majd megkezdeni.