Hírek

Szlovákiába viszi át a gyártást, így jövő március végéig felszámolja magyarországi leányát a japán Siix Corporation. A cég 10 évet sem ért meg, hat éve veszteséges. Már csak jövő év március 31-ig működik Nagykőrösön a Siix Hungary Kft. ipari és autóipari elektronikus részegységeket előállító gyára. A gyárberzárásról rendkívüli közleményben számolt be a Facebookon Körtvélyesi Attila helyi polgármester, aki szerint azonnal megkezdik egy akcióterv kidolgozását, hogy a munkavállalók minél előbb új munkahelyeket találjanak. A japán Siix Corporation magyarországi leányvállalata 10 évet sem ért meg. Pedig a 2016-ban 6,4 milliárd forintos beruházással felépített gyárat többször is megtolta a magyar kormány: a kezdetekkor például 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással, 2020-ban pedig 282 millió adófizetői forinttal versenyképességi támogatás formájában. A cégnél jelenleg 333 ember dolgozik, de már ez is számottevően kevesebb, mint az idén májusi 377 fős csúcs. A társaság tavaly több mint 5 milliárd forint veszteséget könyvelt el, de 2019 óta egyetlen évben sem sikerül pozitívba fordítani az eredményt: a veszteség mindig több volt egymilliárd forintnál. A felszámolásról pénteken döntött az igazgatótanács a cég európai stratégiájának felülvizsgálatát követően, amiről a cég maga is közzétett egy tájékoztatót. Ebben a makrogazdasági helyzetet jelölték meg fő indokként. A gyártást szlovákiai leányválallatuk veszi át, amelynek kibővítik kapacitását és javítják hatékonyságát.

A Jane Goodall Intézet több hazai egyesülettel együttműködve 2018-ban Magyarországon is útjára indította a "Passzold vissza Tesó!" elnevezésű kampányát. "Minden egyes ember minden egyes nap és minden egyes percben tehet azért, hogy jobb legyen a világ" – hirdeti Dr. Jane Goodall ENSZ békenagykövet, a csimpánzok viselkedését tanulmányozó világhírű kutató, aki 1977-ben alapította meg a Jane Goodall Intézetet. Az intézet széles körben ismert az innovatív, közösség-központú természetvédelem megalapozásáról és afrikai fejlesztési programjairól, valamint a Roots and Shoots (Rügyek és Gyökerek) környezeti nevelési világhálózatról és humanitárius ifjúsági programjáról. A Jane Goodall Intézet több hazai egyesülettel együttműködve 2018-ban Magyarországon is útjára indította a "Passzold vissza Tesó!" elnevezésű kampányát, ami a magyar háztartásokban használt, de használaton kívülre került mobiltelefonokat célozza meg. A kampányt évről évre megrendezik, amelyhez idén az NI Hungary Kft. (Emerson Test & Measurement) is csatlakozott. - A mobiltelefonok előállításához szükséges koltán ércet Afrikában, a veszélyeztetett fajok, köztük gorillák és csimpánzok élőhelyén bányásszák, felemésztve ezzel élőhelyeiket. A koltán nevű ásványból kinyert tantál fémet használják többek között a kondenzátor bevonatok készítésére, amelyek a mobilokban, a laptopokban, GPS-ekben, táblagépekben is megtalálhatók – emelte ki Kolozsvári Beatrix, az NI Hungary Kft. (Emerson Test & Measurement) környezetmérnöke, aki három éve felel az amerikai leányvállalat környezetvédelmi projektjeiért. A fiatal szakember elmondta, hogy már korábban is felfigyelt a Jane Goodall Intézet mobiltelefonok újra hasznosítását célzó kampányára. - Azt láttam, hogy miután az NI is folyamatosan törekszik az elektronikai hulladék újrahasznosítására, kézenfekvő lenne, ha egy ilyen kiemelten fontos és jó ügyhöz csatlakoznánk. A Jane Goodall Intézet munkatársai által megküldött drámai kimutatások és fotók pedig megerősítettek abban, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a mobilok újrahasznosítását célzó kampányhoz minél többen csatlakozzanak. Ezért munkatársaim egészen november 22-ig behozhatják az NI által létesített gyűjtőpontokra azokat a régi telefonokat, amelyek gyakran már évek óta ott lapulnak a fiók mélyén.

A Sensirion, a digitális mikroszenzorok és rendszerek vezető gyártója az év elején jelentette be, hogy a Sensirion Hungary Kft. dinamikus fejlődését figyelembe véve újabb 7000 négyzetméterrel bővíti debreceni telephelyét. Ennek megfelelően - már az első gyár építésénél sikeresen alkalmazott, úgynevezett build to suit konstrukcióban – februárban megkezdődött az új, high-tech logisztikai központ építése. A korábbihoz hasonlóan ez az ingatlanfejlesztés is - mintegy 4,5 milliárd forint összegben - a Szinorg és a Xanga cégcsoportok közös tulajdonában lévő WX Sharing Kft. befektetésével valósult meg. A beruházás első ütemében a Sensirion új high- tech logisztikai központja 2024. október végére, rekordidő alatt készült el. Az átadó ünnepségen Ábrahám László, a Sensirion Hungary Kft. ügyvezetője megköszönte a svájci anyavállalatnak, hogy támogatta a debreceni telephely fejlesztését, bővítését. Hozzátette, hogy ez az új logisztikai központ és későbbiekben a második gyártócsarnok dimenzióváltást eredményez majd a Sensirion és Debrecen életében egyaránt. Aláhúzta, hogy ahhoz, hogy az elért eredményeket helyben meg tudják őrizni, a Sensirion kiemelt törekvése a műszaki oktatás, az utánpótlás és tehetséggondozás támogatása, a szakképzési és egyetemi kapcsolatok, a STEM tevekénységek fejlesztése. A Sensirion debreceni bővítése tovább folytatódik, a 2. ütemnek megfelelően az új gyártócsarnok várhatóan 2025 első felében készül el. Csukás Endre, a XANGA cégcsoport befektetési igazgató kiemelte, hogy a DIPA Kft. az, amely több mint húsz éve üzemelteti azt az iparterületet, ahová 4 éve a Sensirion is beköltözött. A Határ úti Ipari Park nagysága több mint 150 hektár és országban működő 193 ipari park közül egy olyan megkülönböztető és rangos címmel is rendelkezik, amelyet eddig csak húszan kaptak meg. Ez pedig a Tudományos Technológiai Park cím - hangsúlyozta a szakember - majd hozzátette, hogy a Sensirion, mint magas hozzáadott értéket előállító vállalkozás, ezzel a beruházással tovább erősíti a Debreceni Regionális és Innovációs Tudományos Technológiai Park elkötelezettségét az innovációval, a kutatás-fejlesztés támogatásával kapcsolatban. A beruházás jelentős mértékben növeli az érzékelőmodulok gyártási kapacitását. Ennek érdekében a svájci központ új gyártósorok idetelepítését is finaszírozza, amelynek értéke eléri a 4 milliárd forintot. A Sensirion a világ egyik vezető fejlesztője és gyártója a hatékonyságot, egészséget, biztonságot és kényelmet javító érzékelőknek és érzékelő megoldásoknak. Az 1998-ban alapított Sensirion jelenleg mintegy 1000 embert foglalkoztat a svájci Stäfá-ban található székhelyén és számos nemzetközi leányvállalatánál. A Sensirion érzékelők a környezeti paraméterek és áramlási sebességek széles skálájának pontos és megbízható mérésére használhatók. A vállalat célja, hogy úttörő szenzortechnológiával intelligensebbé tegye a világot. Az innováció úttörőjeként a Sensirion az autóipar, az ipar, az orvostechnika és a szórakoztatóelektronika piacán működő ügyfelek és partnerek speciális igényeire fejleszt megoldásokat, valamint kiváló minőségű termékeket a költséghatékony tömeggyártáshoz.

Az együttműködés célja a hazai szemüveges közösség segítése, valamint a Zeiss lencsék márkaismertségének fejlesztése a digitális térben social és performance eszközökkel. “Az idei tavasszal tendert írtunk ki a digitális jelenlétünk fejlesztésére, amelyen mind marketingszakmai, mind kreatív szemszögből az Adamic tenderanyaga bizonyult a legkiválóbbnak, ezért esett rájuk a választásunk” – mondja Tar Géza, regionális marketing igazgató, Carl Zeiss Vision Hungary. “Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy egy ekkora nemzetközi cég minket választott hazai digitális partnerének, izgatottan várjuk a közös munkát és az első kampányok eredményeit!” – mondja Pastyik Renáta, CEO, Adamic Digital.

A Samsung Electronics Magyarország, a világ legnagyobb okostelefon- és fogyasztói elektronikai gyártójának hazai képviselője, stratégiai együttműködésre lép a Doktor24-gyel, Magyarország egyik vezető egészségügyi szolgáltatójával. A partnerséget szeptember 10-én délután az Indamedia konferenciáján, az AI Summit 2024-en jelentették be. A kezdeményezés részeként egy 70 ezer forint értékű egészségügyi utalvány jár bizonyos okostelefonokhoz. A két vállalat által kiadott sajtóközleményben azt írták: „Az együttműködés célja a magyarok egészségének és jólétének javítása olyan digitális funkciók és személyre szabott orvosi szolgáltatások kombinációja révén, amelyek célzottan a metabolikus szindróma megelőzésére és kezelésére irányulnak. A Magyarország felnőtt lakosságának mintegy harmadát érintő metabolikus szindróma egy olyan anyagcserezavar, amely egyebek között a zsír- és szénhidrát-anyagcserét érinti, és leggyakrabban elhízással, magas vérnyomással jár.” A tünetcsoporthoz általában krónikus gyulladás társul, és az érintetteknél jelentősen megnövekszik a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri, illetve daganatos megbetegedések kockázata – fogalmaztak, hozzátéve: „Az együttműködés egy új szemléletet képvisel a technológia és az egészségügy integrációjában, célja, hogy hozzájáruljon a magyar lakosság jóllétének javításához. A partnerség az ügyfeleknek abban segít, hogy a Samsung Health alkalmazásban megjelenő jólléti és fitneszcélokat szolgáló értékek kiegészülhetnek a laborvizsgálatok eredményeivel, amelyek alapján szakemberek segítik az értelmezést, és tesznek javaslatot a követendő életmódra.”

Pályázati pénzből fejlesztett ki egy szegedi cég olyan berendezéseket, amelyek hatékonyan tudják fertőtleníteni a tömegközlekedési eszközök levegőjét. Ezeket augusztus 30-án mutatták be, az értékesítés hamarosan megkezdődik. A közösségi közlekedésben résztvevő járművek levegőjének fertőtlenítésére talált megoldást saját fejlesztésű termékekkel a SolvElectric Technologies Kft. A berendezéseket pénteken mutatták be a sajtónak, illetve az érdeklődő vállalkozásoknak. Kaszás Anikó, a cég egyik ügyvezető tulajdonosa lapunknak elmondta, az alapterméküket a pandémia hívta életre. Annak idején mindent fertőtlenítettünk, csak éppen a levegőt nem. Az egyetlen megoldás pedig, ami erre alkalmas volt, vagyis az ózongenerátor, nem használható emberi jelenlét mellett. Féléves fejlesztés után jött létre az a kis 15 wattos berendezés, amely egy lakás levegőjét képes hatékonyan fertőtleníteni és szagtalanítani. Ez 2021-ben Dél-alföldi Innovációs díjat is kapott – mesélt az előzményekről. Ugyanebben az évben nyújtották be azt a pályázatot, melyben a tömegközlekedésre alkalmas technológia kifejlesztésére kértek és kaptak 202 millió forintos támogatást. – Mivel a pályázatba bevont közlekedési társaságok eltérő levegőcserélő rendszereket alkalmaznak a járműveken, így az eredeti tervektől eltérően a projektnek nem egy, hanem három végterméke lett, és készült intézmények számára alkalmas berendezés is – mondta az ügyvezető. A légfertőtlenítőkben sem filtert, sem vegyszert nem használnak így az emberi szervezetre nincsenek káros hatással.

Letették az alapkövet a Flex új autóipari alkatrészüzeméhez Zalaegerszegen, amelyen Gulyás Gergely is beszédet mondott. A Flex 36 milliárd forintból megvalósuló új beruházása is újabb szakasz a zalaegerszegi sikertörténetben, ipari parkot és kutatóközpontokat is létrehozva - tette hozzá a miniszter. A vállalat az egész vármegye legnagyobb foglalkoztatója 4000 munkavállalójával, de összesen hét magyar településen van jelen, ahol együttesen 10 ezer embert alkalmaz - tette hozzá. A zalaegerszegi beruházás olyan bővítés, amely "technikai, tudományos fejlesztésen alapul", és nem csak 210 új munkahely jön létre, de jól képzett munkavállalókra - köztük 20 kutatás-fejlesztési szakemberre - van szükség az üzleti terv valóra váltásához. Az egyhektáros területen épülő gyártócsarnok 36 milliárd forintos beruházásához a kormány mintegy 20 százalékkal járult hozzá - mondta. Péter Ágota, a Flex alelnöke hangsúlyozta, hogy az 55 éve alapított multinacionális cég már 30 országban mintegy 140 ezer munkavállalót alkalmaz. Magyarországi éves árbevétele 1,83 milliárd euró, amivel az első tíz legnagyobb cég közé tartozik - ismertette az alelnök. Kitért arra is, hogy a Flex 30 éve van Magyarországon, a zalaegerszegi üzem pedig 20 évvel ezelőtt indult. A telefonok és más elektronikai eszközök bérgyártása után az autóelektronika felé fordult a vállalat, amelyet ma már a nagy világmárkák vezető tervező- és gyártócégeként tartanak számon. Zalaegerszegen nyolc év alatt 150 millió dollárt fektettek be, így a város ma már a Flex európai autóipari gyártóközpontjának számít. Ezt egészíti ki a mostani, 90 millió euró értékű beruházás, amelyből 65 milliót a technológiai fejlesztésre fordítanak, 25 milliót pedig a nagy tisztaságú gyártóüzem felépítésére - sorolta Péter Ágota. Közölte továbbá, hogy elektromos és hibrid autókhoz készítenek majd nagyfeszültségű átalakítókat. Az új üzem épülete januárra elkészül, 2025 nyarán pedig elindul a gyártás is.

Az építkezés elindulásáról a Fülöp Ferenc, a Bamo Technology Hungary Kft. közkapcsolati igazgatója tájékoztatta a helyieket az ácsi munkabizottság legutóbbi ülésén. A cég május 3-án kapta meg az egységes környezethasználati engedélyt, május 21-én pedig az építési engedélyt, ezek alapján indulhatott el a munka Ács határában. Nincs halasztó hatálya az 1,3 milliárd eurós beruházásra nézve annak sem, hogy a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége keresetet nyújtott be a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal ellen a beruházás környezethasználati engedélye kapcsán, mondta Fülöp Ferenc. Június 21-én már az első tartóoszlop is helyére került a majdani csarnok területén. A lapunkhoz eljuttatott közlemény szerint a Bamo már aktívan jelen van Ács mindennapjaiban, hiszen nemrég adták át azt a játszóteret, mely a cég 20 millió forintos támogatásából készült el, illetve megjegyzik azt is, hogy a cég 10 kínai kollégája már a településen lakik. Összesen két csarnokot terveznek, amik kapacitása évi 100 ezer tonna katódanyag előállítására lesz elegendő. A helyiek körében a bejelentés jelentős felháborodást okozott, mivel a polgármester egy héttel korábban még tagadta, hogy akkumulátorgyár jönne hozzájuk, ami tényszerűen ugyan igaz, a helyiek viszont mégis átverve érezték magukat. Majd a környéken aláírásgyűjtés indult a gyár ellen, a nyolcfős önkormányzati testületből pedig öten lemondtak a pozíciójukról.

Marcaliban a Videoton új gyártási tevékenységet indított, az akkumulátoros fúrógépek, ütvefúrók, és fúrócsavarozók mellett már csiszológépek is előállítanak. Az új üzletág évente körülbelül 2-3 milliárd forint forgalmat generál a vállalat számára - tudósított a SONLINE. Fábián Balázs, a Kaposvári Videoton igazgatója elmondta, hogy egy meglévő német kapcsolatnak köszönhetően indulhatott el Marcaliban az új berendezések tömeggyártása. Kaposváron 2024-ben kezdték meg a vezetékes és vezeték nélküli fúrógépek, fúrócsavarozók, ütvefúrók és csiszológépek gyártását. Azonban Marcaliban nemrégiben kifutott egy üzlet, így úgy döntöttek, hogy a vezeték nélküli berendezések összeszerelését oda telepítik át. Az új munka logisztikai kihívásokat is tartogat. Minden alapanyag Kaposvárra érkezik be, ahol előkészítés után szétosztják és elszállítják Marcaliba. Összesen 20-25 dolgozó végzi az új termékek összeszerelését Marcaliban. "Rövidesen véget ér a második negyedév, ami felülmúlja az idei első három havi forgalmat." - tette hozzá Fábián Balázs. Tavaly közel 43 milliárd forint volt a forgalmuk; 2024-re pedig 45 milliárd forintot terveznek.

A FLEX új beruházása kétszáztíz új munkahelyet teremt. Harmincötmilliárd forintos zalaegerszegi gazdaságfejlesztési projekt megvalósítását jelentették be május 29-én kora este: a bejelentés szerint 10 ezer négyzetméteres gyár épül Zalaegerszegen, a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya és a Rheinmetall-gyár mellett – számolt be a Zaol. A FLEX új üzeme a magyarországi autógyártóknak (így például a BMW-nek) gyárt majd nagyfeszültségű elektromos- és hibridjármű-alkatrészeket. Emellett a Ford és a Volkswagen vállalattal is szerződéses kapcsolatba kerül a cég. A fejlesztés 210 új munkahelyet teremt, ebből 20 magasan kvalifikált pozíció lesz, és a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódik majd. A 35 milliárdos beruházási értékből 10 milliárdot az új iparcsarnok megépítésére, 25 milliárdot pedig az automatizált csúcstechnológia beüzemelésére fordítanak. Még a nyáron elkezdődik a tízezer négyzetméteres új üzem építése, és 2025 első negyedévében szeretnék is átadni. A projekt megvalósulását 7,8 milliárd forint állami támogatással segíti a kormány.