Hírek

Stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a Békéscsabai Szakképzési Centrum és az Alföldvíz Zrt. A dokumentumot Mucsi Balázs, a centrum főigazgatója és Szeverényi György, az Alföldvíz vezérigazgatója látta el kézjegyével a napokban, cél a szakemberek biztosítása. Az együttműködés célja a környezetvédelem és vízügy ágazati képzésen keresztül a szükséges munkaerő utánpótlás nevelése, megfelelő minőségű és mennyiségű, jól képzett munkaerő, szakember biztosítása az Alföldvíz és a víziközmű-ágazat számára – adta hírül Herczeg Tamás országgyűlési képviselő. A szakemberek képzése is nehézségeket okoz, hiszen veszített népszerűségéből a vizes szakma. Ez a probléma térségünkben érinti az Alföldvíz Zrt-t és a Békéscsabai Szakképzési Centrum Vásárhelyi Pál Technikumát, vagyis a Vízmű sulit. Júliusban a megoldás érdekében egyeztetett a Békéscsabai Szakképzési Centrum vezetőivel, a Vásárhelyi Pál Technikum és Kollégium igazgatói karával és az Alföldvíz Zrt. képviselőivel a Vízmű iskola tanműhelyének felújításáról. A korszerűsítéssel kapcsolatosan egyeztetéseket folytat az országgyűlési képviselő a szakminisztériummal is.

Nem volt nagy a tolongás a szegedi ivóvíz-ellátásra és szennyvíz-elvezetésre kiírt koncessziós pályázaton. A végeredmény az lett, hogy újra a Szegedi Vízmű Zrt. szolgáltat. Mivel lejár a Szegedi Vízmű (SZV) Zrt. koncessziós szerződése az év végén, a városnak egy új pályázatot kellett kiírnia, amit a nyáron meg is tett, és a közgyűlés el is fogadott. A jelentkezők között nem volt nagy a tolongás. A pályázati dokumentációt a Szegedi Vízmű Zrt., valamint a Fővárosi Vízművek Zrt. igényelte. Pályázni viszont már csak a mostani szolgáltató, vagyis a Szegedi Vízmű Zrt. pályázott. A közgyűlés Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottságának hétfői ülésén a képviselők tárgyaltak egy előterjesztést, amely szerint megállapították, hogy a vízmű megfelel a jogszabályban és a pályázati kiírásban meghatározott követelményeknek. Az Értékelő Bizottság megállapította, hogy az SZV Zrt. a pályázati kiírás formai és tartalmi követelményeinek megfelelő pályázatot nyújtott be, és alkalmas az üzemeltetésre. Így eredményesnek nyilvánították a pályázatot, vagyis újabb tizenöt évig a Szegedi Vízmű Zrt. szolgáltat a megyeszékhelyen és Algyőn is. A pályázat mindkét víziközmű-ágazatra, így az ivóvíz-ellátásra és a szennyvíz-elvezetésre és -kezelésre is kizárólagos szolgáltatási koncessziót biztosít a cégnek, amelynek 51 százalékban Szeged és 49 százalékban a Veolia Zrt. a tulajdonosa. A városházán korábban több lehetőséget is megvizsgáltak a folytatásra. A szolgáltatásra vagyonkezelési vagy bérleti-üzemeltetési szerződést nem köthettek, mert a Szegedi Vízmű Zrt. tulajdonosi szerkezete ennek nem felel meg. Így döntöttek végül a koncesszió mellett. A cégnek évente minimum másfél milliárd forintos koncessziós díjat kell fizetnie. A minimumdíjat a jelenlegi értékesítési mennyiségek alapján határozták meg.

Mintegy 2,2 milliárd forintból, harmadrészt európai uniós támogatással épített új alállomást az E.ON Zalaszentgróton, lehetővé téve ezzel még több napelemes rendszer csatlakozását a környéken élők számára. A szerdán átadott létesítmény avatásán Lehoczki Balázs, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója elmondta: a teljesen automatizált, távolról irányítható új alállomás a szlovák-magyar Danube InGrid projekt részeként épült meg zöldmezős beruházással 2,2 milliárd forintból, amelynek kétharmadát a társaság önerőből finanszírozta, harmadát pedig európai uniós támogatás biztosította. Közölte: a Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát üzemeltető vállalatcsoport célja, hogy a fejlesztés révén Zalaszentgrót térségében lehetővé tegyék még több napelemes rendszer csatlakoztatását a hálózatra, de az új alállomás a környéken élők ellátásbiztonságát is szolgálja. Az építéskor olyan korszerű technológiát alkalmaztak, amely egy esetleges üzemzavar esetén gyorsabb hibaelhárításra ad lehetőséget. Az észak-dunántúli elektromos hálózat fejlesztéseként tavaly Kisbéren adtak át hasonló létesítményt, de a továbbiakban két új nagyfeszültségű távvezeték-hálózatot is építenek a Bakonyon keresztül és a Csorna-Répcelak-Csepreg útvonalon, több mint 100 kilométer hosszúságban. Ugyancsak újabb zöldmezős építések, valamint bővítések indulnak Répcelakon, Szombathelyen, Veszprémvarsányban, Várpalotán, Zircen és Lepsényben - jelezte a vezérigazgató. Lehoczki Balázs elmondta még: a 2025-ben záruló Danube InGrid projekt keretében összesen 116 milliárd forint értékű beruházásokat valósítanak meg, ebből 60 milliárdot az észak-dunántúli területen használnak fel.

Az időjárásfüggő, megújuló alapú termelői kapacitások gyors növekedése országszerte kihívás elé állítja az áramhálózatokat. Az OPUS TITÁSZ Zrt. a hálózatán végzett folyamatos fejlesztésekkel tovább segíti a villamosenergia-rendszerbe integrálható áramtermelői potenciál növelését. A társaság a villamosenergia-szektor digitalizációjából is kiveszi a részét. Az elmúlt időszakban több mint 35 ezer okosmérő telepítését valósították meg mintegy 2 milliárd forintból, ezzel nem csupán az ellátásbiztonság javult, hanem a klímapolitikai és fenntarthatósági célok eléréséhez is hozzájárultak. Magyarország stratégiai célja, hogy a megújuló alapú energiaforrások arányát 2030-ra legalább 29 százalékra növelje – többek közt a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 12 000 megawattra növelésével –, ezért elengedhetetlen a villamosenergia-hálózatok fejlesztése. A célok eléréséhez az OPUS TITÁSZ Zrt. is hozzájárul hálózatai folyamatos fejlesztésével, megújításával. A naperőművek száma és beépített kapacitása az európai uniós vállalásokat is messze meghaladó mértékben bővül Magyarországon. Emellett a lakosság és az ipari nagyfogyasztók energiaigénye szintén folyamatosan növekszik, így az időbeni és területi egyenlőtlenségek kezelése évről évre egyre nagyobb kihívást jelent az elosztóknak. Az időjárásfüggő, megújuló alapú energiatermelés decentralizáltan kapcsolódik az elosztóhálózatokra, ezért a megújuló termelői kapacitás növekedésével a villamosenergia-értéklánc többi elemének egyidejű és összehangolt fejlesztése is szükséges. A villamosenergia-hálózat rugalmasságának növelésére és a villamosenergia-igény optimalizálására az egyik leginkább célravezető eszköz az okosmérők, más néven smart fogyasztásmérők tömeges alkalmazása. Ez többek közt módot ad dinamikusan változó tarifák bevezetésére, amivel átterelhető egyes ügyfélkörök fogyasztása a terhelés szempontjából kedvezőbb időszakokra, ami nem csupán a rugalmasságra és az ellátásbiztonságra van kedvező hatással, hanem lehetővé teszi további megújuló alapú termelő egységek rendszerbe integrálását, illetve kiválthatóvá teszi a kiegyenlítéshez szükséges csúcserőművek építését is. Az okosmérők elterjedése tehát közvetve hozzájárul az optimális erőmű-mixhez és a villamosenergia költségek megfizethető szinten tartásához. Az OPUS TITÁSZ Zrt. az RRF-6.3.1-23-2023-00004 „Okosmérés elterjesztése az OPUS TITÁSZ Zrt ellátási területén 2021-26 években” pályázat keretében elosztóhálózati beruházási projektet hajt végre, amelynek célja az okos fogyasztásmérők beszerzése és telepítése. A társaság 2024. június 30-ig mintegy 2,02 milliárd forint értékben, 100 százalékos támogatási intenzitással 35 793 smart fogyasztásmérőt telepített. A 35 793 smart mérőeszközt HMKE rendszerrel rendelkező, 3x32A-t elérő, de 3x80A-t meg nem haladó számított teljesítményű, és az előző éves elszámolási időszakban 5000 kilowattóra/év fogyasztást elérő vagy meghaladó fogyasztókhoz telepítette az OPUS TITÁSZ. A smart fogyasztásmérő berendezés olyan mérőeszköz, mely kétirányú mérés mellett kétirányú kommunikációra is alkalmas. Negyedórás fogyasztási és termelési adatok biztosítása mellett lehetőséget nyújt a készülék távolról történő vezérlésére, kapcsolására is. Az adatok zárt rendszerű telekommunikációs hálózaton keresztül kerülnek az áramhálózati társaság mérési központjába, mely feldolgozza, tárolja azokat, és továbbítja a rendszerirányító, valamint a kereskedő és a számlázási rendszer részére, emellett a rendszer online hozzáférést biztosít a mérési adatokhoz a felhasználók számára is. Az okosmérők növelik a villamosenergia-rendszer szabályozhatóságát azáltal, hogy az általuk szolgáltatott adatok rövid átfutási idővel jelzik az igényszint változását, amire a vezérelhető tárolók, keresletoldali beavatkozást lehetővé tevő eszközök gyors választ képesek adni. A villamosenergia-hálózat szabályozhatóságának és rugalmasságának növelése révén – a kiegyenlítéshez szükséges erőművi kapacitás-igény mérséklésén túl – hosszú távon hozzájárulnak a fosszilis energia alapú felhasználást csökkentő időjárásfüggő megújuló energiatermelésből származó villamosenergia-felhasználás növekedéséhez, és segítik a hálózat állapotának figyelemmel kísérését, a felmerülő hibák lehető legrövidebb időn belüli javítását is. Az okosmérők összehasonlítható, folyamatosan nyomon követhető, részletes információkat szolgáltatnak a villamosenergia-felhasználásról és -költségről, illetve ezek időbeli változásáról, ezáltal takarékosságra és a fogyasztás alacsonyabb villamosenergia tarifához kapcsolódó időszakokra történő átütemezésére, tudatos fogyasztásra ösztönöznek. Az új infokommunikációs és digitális megoldások ösztönzik az intelligens energiarendszerekhez kapcsolódó további fejlesztéseket is, elősegítve a digitális átmenetet a villamosenergia-szektorban.

A Framatome és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. pénteken megállapodást kötött arról, hogy a Framatome 2027-től üzemanyagot szállít a Paksi Atomerőmű működéséhez – írja a Portfolio a francia vállalat közleményére hivatkozva. A paksi atomerőműnek ezzel az orosz Roszatom mellett – diverzifikációs céllal – a francia Framatome is beszállít 2027-től nukleáris fűtőelemeket, a VVER 440-es blokk számára. A köztes időszakban az atomerőmű a meglévő készletét használja, ezt követően pedig a francia fűtőelemeket. A Framatome az orosz TVEL-lel együttműködve, vegyesvállalatként gyártana fűtőelemeket a szovjet fejlesztésű és gyártású VVER reaktorok üzemanyag-ellátására a németországi Lingenben – teszi hozzá a Vg.hu. A lap kérdésére Horváth Péter János, az MVM Paksi Atomerőmű vezérigazgatója elmondta, hogy miközben a gyártás valóban francia–orosz partnerségben folyik, az eladó egyedül a Framatome lesz. A francia–orosz társulásba azonban beszállhat a magyar fél is, amire lehetősége van egyébként a Framatome többi térségi vevőjének is. Annyi üzemanyag érkezik – válaszolt a megállapodás időtartamára vonatkozó kérdésre a vezérigazgató –, amennyi elég lesz mind a négy blokk számára, továbbá az első két blokknak a második üzemidő-hosszabbítása utáni időszak első éveire is – mondta Horváth a Vg.hu-nak.

Az Enefi kínai beszállítója peres eljárást kezdeményezett a MAHAR-t részére leszállított eszközök vételárának megfizetése tárgyában az Enefivel szemben, áll a társaság BÉT közleményében. Az Enefi korábban több alkalommal beszámolt arról, hogy a MAHART projekttel kapcsolatosan peresítés alatt álló jogvitában áll a megrendelővel, többek között azért, mert a megrendelő nem teljesíti a leszállított eszközök ellenértékét az Enefi részére. Májusban az Enefi bejelentette, hogy a megrendelő érdekében eljáró, annak cégcsoportjába tartozó, az eszközök tárolását végző társaság bírósági eljárást kezdeményezett az eszközök Enefi által történő elszállíttatása tárgyában. A felek közti jogvita tehát bírósági útra terelődött. Most az Enefi arról számolt be, hogy a peres eljárás alatt álló MAHART projekt kapcsán a társaság kínai beszállítója peres eljárást kezdeményezett a MAHAR-t részére leszállított eszközök vételárának (495 300 euró és járulékai) megfizetése tárgyában az Enefivel szemben.

A szolgáltatásminőségi követelmények megsértése miatt egy szolgáltatót figyelmeztetett, háromra pedig összesen 56 millió forintos bírságot szabott ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) - közölte a MEKH. A MEKH villamos energia és földgáz egyetemes szolgáltatókra, valamint elosztókra vonatkozó fogyasztóvédelmi vizsgálatai négy villamos energia szolgáltatónál - az MVM Démász Áramhálózati Kft., az ELMŰ Hálózati Kft., az OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt., és az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt.- tártak fel hiányosságokat a fogyasztói megkeresések megválaszolásával összefüggésben. Az érintett cégek közül az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. részesült figyelmeztetésben. Az engedélyesek adatszolgáltatásán alapuló, 2023-ra vonatkozó vizsgálatok megállapították, hogy a szolgáltatók számos esetben késve válaszolták meg a fogyasztók megkereséseit, ezáltal nem tartották a MEKH határozataiban előírt határidőket. Ez utóbbi lényege: a szolgáltatónak 15 napon belül minden dokumentált fogyasztói megkeresésére reagálnia kell. Kiemelték, hogy a MEKH fogyasztóvédelmi hatáskörében eljárva folyamatosan ellenőrzi a földgáz- és villamos energia engedélyesekre vonatkozó szolgáltatásminőségi követelmények teljesítését.

A cég ma mutatta be megújult logóját és főbb céljait. A Debreceni Vagyonkezelő tagvállalata nem csak külső megjelenésében, hanem teljes belső működésében is a fenntarthatóságra és a környezettudatosságra törekszik az irodai munkától egészen a technológiai fejlesztésekig. 35 ezer debreceni háztartás és intézmény távfűtését, valamint melegvíz-ellátását biztosítja a Hőszolgáltató lokális károsanyag-kibocsátás nélkül. Ez a zöld szemlélet jellemzi a cég új arculatát is. A változással a több mint 50 éve alapított vállalat azt is jelzi, hogy kifejezetten 21. századi szolgáltatóvá kíván válni a közeljövőben. Ennek elérése érdekében már eddig is sokat tett a Debreceni Hőszolgáltató a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasználásától az e-számla bevezetéséig. „Papírmentessé akarunk válni körülbelül két év alatt, és a teljes eszközállományunk már digitálisan van nyilvántartva. Amennyire tudunk, mindent távvezérléssel indítunk, 70 százalék felett áll már a hőközponti indításkor a távvezérelt hőközpontok száma, de nyilván 100 százalék a cél” - mondta el Arday Balázs, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója. Biztonság, fejlődés, fenntarthatóság – ezek Debrecen legfontosabb törekvései, melyek elérésében komoly szerep jut a Hőszolgáltatónak – mondta Balázs Ákos. Az alpolgármester hangsúlyozta, hogy a város távhőcége eddig is kivette részét a közös célok eléréséhez vezető lépésekből. A vállalat az ősz folyamán kampányban mutatja be városszerte a megújult arculatát és legfőbb törekvéseit a megbízhatóság, a fenntarthatóság, és az innováció jegyében.

Az új rendszerben visszaváltott palackok, dobozok, üvegek száma a héten elérte a félmilliárdot, közölte Mol hulladékgazdálkodási koncessziós társasága, a MOHU pénteken az MTI-vel. A közleményben kiemelték, a MOHU célja, hogy három év múlva az italcsomagolások minimum 90 százalékát visszaváltsák Magyarországon, ahol a becslések szerint évente több, mint 3 milliárd italcsomagolás van forgalomban. Ismertetik, hogy jelenleg 3700 helyen lehet visszaváltani a palackokat, ebből 1300 helyen kézi visszaváltás működik. Ez a szám a jövőben tovább nő majd. A közleményben kitértek arra, hogy a visszaváltó helyeket nem a MOHU jelöli ki, hanem önként lehet jelentkezni. A MOHU minden egyes visszaváltott palack után kezelési díjat fizet a boltoknak. A boltok feladata az automaták mindennapos üzemeltetése, tisztítása, ürítése, környékük takarítása. A legnépszerűbb visszaváltási mód a boltban levásárolható papírutalvány, eddig több mint 20 milliárd forintot kértek vissza így a vásárlók. A hazai automatáknál Európában egyedülálló lehetőség, hogy a visszaváltási díjat egyenesen a saját bankszámlára is lehet utalni, a visszaváltók körülbelül 10-15 százaléka választja ezt a megoldást. A MOHU tájékoztatása szerint több, mint egymillióan töltötték le az ehhez szükséges applikációt.

Az Alteo ma három különböző közleményben három különböző villamosenergia-tároló projekt megkezdését jelentette be. Az RRF-6.5.1-23 kódszámú, „Hálózati energiatárolók telepítése energiapiaci szereplőkkel” című pályázati felhíváson az Alteo-Depónia Kft. mellett két másik, az Alteo kizárólagos tulajdonában álló cég, az Alteo-Therm Kft. és a Pannon Szélerőmű Kft. is támogatást nyert lítium-ionos villamosenergia-tároló létesítése. Az erről szóló támogatási szerződések 2024. júniusában kerültek aláírásra. A nyertes pályázatok összesített projektértéke mintegy 28 milliárd forint, ebből az elnyert támogatás összege összesen 9,436 milliárd forint. Ez az ALTEO történetének eddigi legnagyobb méretű zöldmezős beruházása. Az Alteo-Depónia Kft. 49,9 MW teljesítményű, 99,8 MWh beépített kapacitású villamosenergia-tároló projektet valósít meg Győrben. A beruházás keretében az ALTEO-Depónia Kft. a Győr Nemzetközi Ipari Park területén létesít lítiumionos villamosenergia-tárolót, amely maximális teljesítményen üzemeltetve 2 órán át alkalmas megszakítás nélkül villamosenergia ki- vagy betáplálásra. A beruházás 6,736 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósulhat meg. A projekt tervezett összköltsége 19,804 milliárd forint. Az Alteo-Therm Hő- és Villamosenergia-termelő Kft. a 10 MW teljesítményű, 20 MWh beépített kapacitású villamosenergiatároló projektjének a megvalósítását kezdte meg Győrben. A beruházás az ALTEO-Therm Kft. győri, Kandó Kálmán utcai telephelyén valósul meg, ahol jelenleg is több gázmotort és gázkazánt üzemeltet a vállalat. A beruházás 1,350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósulhat meg. A projekt tervezett összköltsége 4,211 milliárd forint. A Pannon Szélerőmű Villamosenergia Termelő és Értékesítő Kft. 10 MW teljesítményű, 20 MWh beépített kapacitású villamosenergia-tároló projektet valósít meg Banán. A beruházás a Pannon Szélerőmű Kft. meglévő banai telephelyén valósul meg, lehetőséget teremtve az energiatárolói és a szélerőművi technológia közötti szinergiahatások feltárására és kihasználására. A beruházás 1,350 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás felhasználásával valósulhat meg. A projekt tervezett összköltsége 4,023 milliárd forint.